A mulasztási bírság az adóhatóság egyik eszköze az adózási szabályok betartatására. A 2025-ös év változásokat hozott ezen a területen is, így itt az alkalom áttekinteni a legfontosabb eseteket és az új szabályokat.
Mikor szabható ki mulasztási bírság?
Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki különböző adózási kötelezettségek megszegése esetén. Fontos kiemelni, hogy itt nem kizárólag az adó megfizetésére vonatkozó kötelezettségről van szó, hanem minden ehhez kapcsolódó bejelentési, bevallási, nyilvántartási stb kötelezettségről is.
Nézzük a leggyakoribb eseteket:
- Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása: Ha egy vállalkozás bejelentés nélkül, „feketén” foglalkoztat valakit, az eddigi 1 millió forintos bírság helyett akár 2 millió forintos szankcióval is számolhat.
- Számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése: szintén 2 millió forintig terjedő bírsággal sújtható, aki nem (vagy nem a valós összegről) ad számlát, illetve nyugtát.
- Iratmegőrzési kötelezettség megsértése: Amennyiben egy ellenőrzés során nem tudjuk bemutatni a szükséges számlákat, nyugtákat, a bírság iratonként (!) 500 ezer Ft lehet (természetes személynél iratonként 200 ezer Ft).
- Hiánypótlásra felhívás elmulasztása: Amennyiben az adóhatóság valakit hiánypótlásra szólít fel bejelentések, változásbejelentések kapcsán, ám ő ezt nem teljesíti, akkor a 15 napos határidő eltelte után magánszemélyként 50 ezer Ft, vállalkozóként 100 ezer Ft-ra bírságolható. Amennyiben ismételt felszólításra sem reagál, a bírság tétel akár 200 ezer Ft (magánszemély), és 500 ezer Ft is lehet.
- Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában: a bírság 1 millió Ft-ig terjedhet.
- Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése: az igazolatlan eredetű vagy bejelentés nélkül fuvarozott áru értékének 40%-áig terjed a bírság összege, de természetes személynél legalább 200 ezer Ft, mindenki másnál legalább 500 ezer Ft.
- Beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó szabály megsértése: az adóhatóság először 30 napos határidő kitűzésével figyelmezteti az érintett vállalkozást vagy egyéb gazdálkodó szervezetet a szabály megsértése, utána 200 ezer Ft-os bírságot szabhat ki. Amennyiben ez sem vezet eredményre, adószám törlésre is sor kerülhet.
- A készpénzfizetési szabály megsértése: A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek (cégek és áfá-s egyéni vállalkozók) között havonta szerződésenként legfeljebb 1,5 millió forint összegben történhet készpénzes tranzakció. A szabály megszegéséért mindkét fél (a fizető és a fizetést elfogadó is) a 1,5 millió Ft-ot meghaladó rész után 20%-os mulasztási bírságot fizet.
- Általános, nem nevesített szabályszegések: A természetes személyekre vonatkozó általános bírságtétel felső határa 200 ezer forintról 400 ezer forintra nőtt, míg a nem természetes személyek esetében az 500 ezer forintos határt 1 millió forintra emelték.
Mérlegelési szempontok bírság kiszabásnál
Ahogy láthattuk, a mulasztási bírság sok esetben nem fix összeg, a törvény a felső határt adja meg. Mit vesz figyelembe az adóhatóság, amikor egy konkrét jogsértésnél megállapítja a tényleges összeget?
a) az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát – vagyis, hogy a sokadik ismert problémáról van szó, vagy első eset, ahol valószínűsíthető, hogy csak figyelmetlenségről volt szó
b) a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, időtartamát – Vagyis nem mindegy, hogy egy egyszeri 5000 Ft-os tételről van szó, vagy az ellenőrzés során az derül ki, hogy rendszeresen és nagy értékben mulasztottuk el valamely kötelezettségünket teljesíteni.
c) azt, hogy az adózó (vagy a nevében intézkedő képviselő, munkavállaló, tag) a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
Amennyiben az adóhatóság azt állapítja meg, hogy kis súlyú a mulasztás, nem is volt korábbi probléma, és az adózó megtett mindent annak elkerülésére, akkor akár teljes egészében el is tekinthet a bírságtól. (kivéve a kockázatos adózók esetén, de erről kicsit később)
Másrészt viszont a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható. Tehát nincs olyan, hogy egyszer már megbüntettek valamiért, akkor azzal a kötelezettséggel már nem kell foglalkoznom, sőt számíthatunk rá, hogy ha a hiba ismétlődik, a második alkalommal magasabb bírságot fogunk kapni (a felső korlátok figyelembevételével persze).
Kockázatos adózók fokozott bírsága
A NAV hivatalos besorolása szerint kockázatosnak minősített adózók még szigorúbb szankciókra számíthatnak. Fix összegű bírság esetén a normál bírság 130%-át kell megfizetniük, a többi esetben legalább a normál bírság felső határának 30%-át, legfeljebb pedig a normál bírság tétel 150%-át. Mindez azt is jelenti, hogy esetükben az adóhatóságnak nincs lehetősége eltekinteni a bírság kiszabásától.
Újdonságok 2025-től
1. Emelkedő bírságok és új szankciók
Az adóhatóság rendeleti alapon már 2024. augusztus 1-jétől alkalmazhattja a magasabb bírságokat, 2025. január 1-jétől pedig törvényi szintre emelte ezeket. Emellett bevezetésre kerültek új nevesített bírságtételek, amelyek az adategyeztetési eljárás és a biztosítotti jogviszony tisztázásával kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoznak.
Adategyeztetési eljárás: Az új szabályok szerint, ha egy adózó eltérő adatokat szolgáltat az online számlarendszerben vagy közösségi ügyletek során, az adóhatóság adategyeztetésre szólítja fel. Ha ezt 15 napon belül nem teljesíti, 300 ezer forintos mulasztási bírságot szabhatnak ki.
Biztosítotti jogviszony tisztázása: Ha egy vállalkozás nem teljesíti a biztosítotti bejelentési kötelezettségét, akkor az érintett természetes személyenként 50 ezer, nem természetes személyenként pedig 100 ezer forintos bírságot kaphat.
2. Üzletlezárási szankció kiváltása
Újdonságként jelent meg az üzletlezárási szankció kiváltásának lehetősége. Az adózó a bírság összegének megtízszerezésével 12 napra elrendelt, illetve hússzorozásával 30 napra elrendelt üzletlezárás helyett megfizetheti a szankciót. Ez a lehetőség azonban csak akkor áll fenn, ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról és határidőre befizeti az összeget.
Mit tehetünk a bírságok megelőzése érdekében?
Az új szabályok fényében még fontosabbá vált a következő szempontok betartása:
- Pontosan teljesíteni a bejelentési és bevallási kötelezettségeket: Különösen a foglalkoztatottak bejelentése és az adategyeztetés kap kiemelt figyelmet.
- Ellenőrizni az adóhatósággal egyeztetett adatokat: Az adategyeztetési eljárás során az eltérések tisztázása elengedhetetlen a bírság elkerülése érdekében.
- Kockázati besorolás javítása: A megbízható adózói minősítés megőrzése érdekében érdemes a NAV által előírt minden szabályt pontosan követni.
A 2025-ös változások komolyabb pénzügyi terhet róhatnak a mulasztó vállalkozásokra, így érdemes fokozott figyelemmel eljárni az adózási kötelezettségek teljesítése során.
Kérdése van? Keressen minket bizalommal! Könyvelési és adótanácsadó szolgáltatásainkkal segítünk eligazodni az új jogszabályokban és biztosítani ügyfeleinknek az előírásoknak való megfelelést. Igény szerint személyes vagy online tanácsadással is állunk rendelkezésére!