Sok vállalkozásnál felmerül az ötlet: „Ha a partnerem biztosan nem fizet, egyszerűbb lenne sztornózni a számlát, így legalább az ÁFÁ-t visszakapom.”
Logikusnak tűnhet, de valójában hibás és jogszabálysértő lépésről van szó. Mutatjuk, hogy miért és azt is, hogy mi a helyes út.
Miért nem lehet csak úgy sztornózni?
- A teljesítés megtörtént. Ha az áru vagy a szolgáltatás átadásra került, a számlát nem lehet visszavonni pusztán azért, mert a vevő nem fizetett.
- Jogszabály tiltja. Az Áfa tv. és a Számviteli törvény egyértelműen kimondja: a számla a teljesítéssel véglegesen kiállított bizonylat, fizetés elmaradása miatt nem törölhető.
- Komoly kockázat. Jogtalan sztornó esetén az adóhatóság bírságot, adóhiányt és késedelmi kamatot is megállapíthat. Az ÁFA ugyanis nem jár vissza pusztán mert a partner nem fizet.
A sztornó számla kizárólag akkor bocsátható ki jogszerűen, ha az eredeti számla hibás (pl. téves partnerre állították ki), teljesítése nem történt meg, vitatott vagy nem igazolható. Ilyen esetek, amikor a partner jogszerűen kifogásolja a szolgáltatás teljesítését vagy a termék átvételét, esetleg olyan minőségi kifogással él, amely részünkről visszafizetési kötelezettséget eredményezne, ha már megtörtént a fizetés.
Ha viszont a teljesítés megtörtént, és jogszerűen nem kifogásolható, akkor a számla sztornózása nem lehetséges a fizetés elmaradása miatt.
Mi a helyes eljárás, ha nem fizetnek?
- Első lépések: küldjünk fizetési felszólítást, próbálkozhatunk jogi úton vagy közvetítő bevonásával.
- Vizsgáljuk meg, hogy jogi értelemben is behajthatatlan-e a követelés. Más a helyzet ugyanis azokkal a követelésekkel, amelyeket csak nem éri meg behajtani (gazdasági vagy üzleti megfontolásból), mint amelyeket a jogszabály behajthatatlannak minősít.
- Dokumentálás: ha a követelés ténylegesen behajthatatlan (pl. felszámolási eljárás, végrehajtási jegyzőkönyv, bírósági határozat igazolja), azt hiteles iratokkal kell alátámasztani.
Bár a jogilag is behajthatatlan követelésekkel csökkenthető az adóalapunk, a helyzetet bonyolítja, hogy a társasági adó (TAO) és az Áfa törvény kissé eltérően definiálja és eltérően is kezeli a behajthatatlan követeléseket.
Behajthatatlan követelés TAO szempontból
- A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint behajthatatlan az a követelés, amelyre az adós ellen lefolytatott végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi a követelést (például nemleges foglalási jegyzőkönyvvel igazolva), vagy amelyet felszámolási, csődeljárás során egyezségi megállapodással elengedtek.
- TAO szempontból ugyanakkor leírható az olyan követelés 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). Ennek dokumentálása jóval egyszerűbb.
Így itt 5 év alatt, 20%-os részletekben végül a jogilag még érvényesíthető, nem elévült követelések adóalap csökkentővé válhatnak.
Behajthatatlan követelés ÁFA szempontból
Az Áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény) szerint behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés, aminél az adós ellen indított végrehajtás eredménytelennek bizonyul (jellemzően nemleges foglalási jegyzőkönyvvel igazolható), vagy a felszámoló/fizetésképtelenségi eljárás során a hitelező részére adott írásbeli igazolás, egyezségi megállapodás alapján elengedett összeg. Továbbá, ha a felszámolási eljárás kezdő időpontjától legalább 2 év eltelt és a felszámoló írásban igazolja, hogy nincs fedezet a követelésre.
Vannak további feltételek, mint például hogy
- az eladó és a vevő független felek (nem kapcsolt vállalkozások),
- a nemfizető partnert előzetes írásban értesíteni kell az adóalap csökkentésről (mivel neki vissza kell növelnie az adóalapját a levont ÁFÁ-val),
- az eredeti teljesítés időpontjában a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője érvényes adószámmal rendelkezett, nem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, nem szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában (itt az eredeti teljesítés idejét és azt megelőző egy évet is vizsgálni kell).
Az ÁFA-t csak akkor lehet visszaigényelni, ha az adott követelés minden törvényi feltételnek megfelel, és ezeket hitelesen dokumentálta a vállalkozás.
Összefoglaló
- A sztornózás csak hibás vagy teljesítés nélküli számla esetén alkalmazható.
- A behajthatatlannak minősülő követelések csökkentik az adóalapot ÁFA és TAO esetén is, de alaposan meg kell vizsgálni, hogy melyik törvény szerint mi minősül behajthatatlannak.
- Dokumentálás a kulcs: mindig legyen alátámasztva hivatalos iratokkal a sztornózás, így a NAV és a könyvvizsgáló előtt is védhető az eljárás.
A helyes eljárás több adminisztrációt igényel, de hosszú távon biztonságot nyújt: elkerülhetők a bírságok, és jogszerűen tisztán tarthatóak a cég pénzügyei.
Kérdése van? Keressen minket bizalommal! Könyvelési és adótanácsadó szolgáltatásainkkal segítünk eligazodni az új jogszabályokban és biztosítani ügyfeleinknek az előírásoknak való megfelelést. Igény szerint személyes vagy online tanácsadással is állunk rendelkezésére!
Címkék: