2026. szeptember 1-jétől fontos változás lépett életbe a nyugtát kiállító vállalkozások számára: a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben, adómértékenkénti bontásban kell beküldeni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy szeptembertől mindenkinek e-nyugtát kellene használnia, és azt sem, hogy megszűnne a hagyományos nyugtatömb. A kézi nyugta továbbra is használható, ahol a vállalkozás egyébként nem köteles pénztárgépet használni. A lényeges változás az, hogy a kiállított nyugták adatai ezentúl már nem maradhatnak kizárólag a nyugtatömbben.
Induljunk az alapoktól: mikor lehet egyáltalán nyugtát adni, milyen módon lehet azt kiállítani, mit kell tartalmaznia, és pontosan mi változott szeptember 1-jétől?
Mikor elég nyugtát adni számla helyett?
Elsőként azt kell eldönteni, hogy az adott értékesítésről kötelező-e számlát kiállítani, vagy elegendő a nyugta.
Az Áfa tv. alapján főszabály szerint akkor lehet számla helyett nyugtát adni, ha:
- a vevő nem adóalany és nem jogi személy, vagyis tipikusan magánszemély;
- a vevő az ellenértéket legkésőbb a teljesítés napjáig teljes egészében megfizeti;
- a vevő nem kér számlát;
- az ügylet áfával együtt számított ellenértéke nem éri el a 900 000 forintot.
Ha ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, számlát kell kiállítani. Így például számla szükséges, ha a vevő vállalkozás, vagy ha a magánszemély számlát kér, és akkor is, ha az ellenérték eléri a 900 000 forintot.
Fontos változás a korábbi, még sok helyen olvasható, korábbi összefoglalókhoz képest, hogy a fizetés módja ma már nem feltétele a nyugtaadásnak. Nem csak készpénzes vagy bankkártyás fizetésnél lehet tehát nyugtát adni. Ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítéskor megfizetik, az történhet más módon – például átutalással – is.
Nyugta helyett természetesen mindig lehet számlát kiállítani. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy minden értékesítéséről számlát ad, azzal az adott ügylethez kapcsolódó nyugtaadási kötelezettségét is teljesíti.
Ha nyugtát adunk, azt kézzel, programból vagy pénztárgépből kell kiállítani?
Ez már egy második kérdés.
Attól, hogy egy értékesítésről elegendő nyugtát adni, még nem következik automatikusan, hogy azt kézi nyugtatömbből is ki lehet állítani. Meg kell nézni azt is, hogy a vállalkozás az adott tevékenysége miatt pénztárgép használatára kötelezett-e.
Bizonyos tevékenységeknél jogszabály írja elő a pénztárgép használatát. Ilyenkor a vállalkozás a nyugtaadási kötelezettséget főszabály szerint nem válthatja ki egyszerű kézi nyugtával vagy egy általános számítógépes nyugtázó programmal.
A pénztárgép használatra kötelezett tevékenységek körét jelenleg a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet határozza meg. A rendelet 1. mellékletében felsorolt tevékenységek esetén nem elegendő ‘sima’, kézi vagy általános számítógépes nyugtát adni: ha a vállalkozás nyugtát állít ki, azt pénztárgéppel kell megtennie.
Ha viszont a vállalkozás nem pénztárgépköteles, több lehetősége is van. Egyéni preferencia alapján Használhat például:
- hagyományos kézi nyugtatömböt;
- számítógéppel vagy online programmal előállított nyugtát;
- vagy akár e-pénztárgépet is.
Vagyis a két kérdést érdemes egymástól elválasztani:
1. Elég-e az adott ügyletről nyugtát adni számla helyett?
2. Ha igen, az adott vállalkozás milyen módon jogosult vagy köteles ezt a nyugtát kiállítani?
Milyen nyugtatípusokkal találkozhatunk?
Az új szabályozás miatt több hasonló elnevezéssel is találkozhatunk, ezért érdemes röviden rendet tenni közöttük.
A kézi nyugta a hagyományos, nyomdai nyugtatömbből kézzel kitöltött papírbizonylat.
A számítógéppel előállított nyugta valamilyen program segítségével készül. Ilyen nyugta lehet papíralapú vagy elektronikus is. Ebbe a kategóriába tartoznak például az online számlázó- és nyugtázóprogramokkal kiállított nyugták is. Ezek már régóta léteznek, ezért fontos ellenőrizni, hogy az adott szolgáltató megoldotta-e a NAV-val történő összekötést, vállalja-e, hogy szeptember 1-től (megfelelő egyszeri összekötés után) automatikusan elvégzi a kötelező adatszolgáltatást.
Az e-nyugta ennél jogszabályi értelmeben szűkebb fogalom: kizárólag e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelent. Az e-nyugta mindig elektronikus, a NAV nyugtatárába kerül, ahonnan a vevő megfelelő vevői alkalmazással érheti el.
Ez azért fontos különbség, mert a hétköznapi szóhasználatban korábban a számlázóprogramból elektronikus formában kiállított nyugtát is gyakran „e-nyugtának” nevezték, jogilag azonban 2026-ban már nem ugyanazt jelenti a két fogalom.
Mit kell tartalmaznia a nyugtának?
A hagyományos, vagyis e-nyugtának nem minősülő, (tehát például kézi vagy számítógéppel előállított) nyugta kötelező adattartalma továbbra is viszonylag rövid.
Az Áfa tv. 173. §-a alapján elegendő, ha szerepel rajta
- a nyugta kibocsátásának kelte;
- a nyugta sorszáma;
- a kibocsátó adószáma, neve és címe;
- valamint a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás áfát is tartalmazó ellenértéke.
Vagyis az áfakulcs például a hagyományos kézi nyugtának továbbra sem kötelező tartalmi eleme. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfakulccsal nem kell foglalkozni. Az ÁFA bevallás miatt eddig is fontos információ volt az összeg ÁFA tartalma, az új adatszolgáltatás során pedig az azonos napon kibocsátott nyugták bruttó összegét az alkalmazott adómértékek szerint külön-külön kell összesíteni.
Így annak a vállalkozásnak, amely többféle – például 5, 18 és 27 százalékos – áfakulcs alá tartozó terméket vagy szolgáltatást értékesít, pontosan tudnia kell, hogy az egyes bevételek melyik áfakategóriához tartoznak. A kézi nyugtatömböt használó vállalkozásoknak ezért célszerű kialakítaniuk azt a nyilvántartást vagy belső gyakorlatot, amelyből a napi, áfakulcsonkénti összesítés megbízhatóan elkészíthető. Praktikus megoldás lehet akár az áfakulcs feltüntetése is a kézi nyugtán, még akkor is, ha azt maga az Áfa tv. nem teszi kötelezővé.
Az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugta kötelező adattartalma ennél részletesebb: többek között a termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, valamint az alkalmazott adómérték vagy az adómentességre utaló adat is szerepel rajta.
Mi változik 2026. szeptember 1-jétől?
A legfontosabb változás az, hogy 2026. szeptember 1-jétől a NAV már a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatszolgáltatást vár.
Ez elsősorban azokat érinti, akik eddig például egyszerű kézi nyugtatömböt használtak, vagy olyan programból állítottak elő nyugtát, amelyről az adatok eddig nem jutottak el automatikusan a NAV-hoz.
A kézi és számítógéppel előállított nyugtákat nem kell egyesével, azonnal beküldeni.
Az adatszolgáltatást
- napi összesítésben,
- adómértékek szerinti bontásban,
- a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül
kell teljesíteni. A három napba a hétvége és az ünnepnap is beleszámít: például a pénteken kiállított nyugtákról legkésőbb hétfő éjfélig kell adatot szolgáltatni.
Az adatszolgáltatás két alapvető módon történhet:
- kézi rögzítéssel a NAV KOBAK-portálján;
- vagy gépi adatkapcsolattal, amikor az alkalmazott program továbbítja az adatokat a NAV felé.
Az e-pénztárgéppel kiállított nyugtáknál nincs ilyen külön teendő: ezek adatai eleve automatikusan eljutnak a NAV-hoz.
A változás tehát nem azt jelenti, hogy szeptembertől kötelező az e-nyugta.
A lényeg inkább az, hogy szeptembertől gyakorlatilag valamennyi nyugtával dokumentált értékesítésről adat kerül a NAV-hoz – csak az adat továbbításának módja különbözik attól függően, hogyan készült a nyugta.
Mit jelent a 2026. december 31-ig tartó türelmi idő?
A NAV 2026 augusztusában bejelentette, hogy az új nyugtaadat-szolgáltatás első négy hónapját átállási időszaknak tekinti.
2026. szeptember 1. és december 31. között az új nyugtaadat-szolgáltatás hibája vagy elmulasztása miatt a NAV nem bírságol, hanem az átállást segíti.
Ezt azonban nagyon fontos helyesen értelmezni.
A szeptember 1-jei határidőt nem halasztották el december 31-ére.
Az adatszolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-jén ténylegesen életbe lép. A NAV mindössze azt vállalta, hogy az év végéig tartó átállási időszak alatt az új adatszolgáltatás elmulasztását vagy hibás teljesítését nem szankcionálja.
És ami talán még fontosabb:
a türelmi idő kizárólag az új nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozik, nem magára a nyugtaadásra.
Ha egy vállalkozásnak nyugtát kell kiállítania, azt szeptember 1. után ugyanúgy az ügyletkor kell megtennie. A december 31-ig tartó türelmi idő nem jelent felmentést a bizonylatadási kötelezettség, a pénztárgép-használati szabályok vagy más, már korábban is fennálló előírások alól.
Maradjunk a kézi nyugtatömbnél, vagy érdemes váltani?
Aki jelenleg kézi nyugtát használ, annak az új szabály miatt nem kötelező új bizonylatolási rendszerre áttérnie.
A nyugtatömb szeptember 1-je után is szabályosan használható – feltéve természetesen, hogy az adott tevékenységhez nem kötelező pénztárgép –, viszont a használata mellé bekerül egy új adminisztratív feladat: a kiállított nyugtákat napi szinten össze kell gyűjteni, áfakulcsonként szét kell bontani, majd az adatokat három naptári napon belül el kell juttatni a NAV-hoz.
A kézi nyugtatömb tehát nem szűnik meg, de kétségtelenül kényelmetlenebbé válik a használata.
A számlázásnál már láttunk hasonló folyamatot. A kézi számlatömbök jogilag ma is használhatók, a számlaadat-szolgáltatás és az online számlázóprogramok elterjedésével mégis nagyrészt kikoptak a mindennapi gyakorlatból. Könnyen elképzelhető, hogy néhány év alatt a kézi nyugtatömbökkel is ugyanez történik.
Ezért annak, aki rendszeresen állít ki nyugtát, érdemes már most körülnéznie az elektronikus megoldások között.
Több szolgáltató – például a Billingo, a Számlázz.hu vagy a NyugtaSegéd – is kínál vagy készít elő olyan megoldást, amely a programban kiállított nyugták adatait megfelelő beállítás után automatikusan továbbítja a NAV felé. A szolgáltatók megoldásai és bevezetésük ütemezése változhat, ezért választás előtt mindig érdemes az adott szolgáltató aktuális tájékoztatását megnézni.
És mi lesz a vevő példányával?
Az elektronikus nyugtázás nem jelenti azt, hogy a vevőtől el lehet venni a papíralapú bizonylat lehetőségét.
A számítógéppel előállított nyugta lehet papíralapú vagy elektronikus. Elektronikus nyugta esetén is gondoskodni kell arról, hogy a vevő a bizonylatot ténylegesen megkapja vagy elérhesse; ezért a választott szolgáltatásnál érdemes ellenőrizni, milyen módon adható át a nyugta annak a vevőnek is, aki például nem kíván e-mail-címet megadni (pl QR kódos megoldás).
Az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugtánál pedig a jogszabály kifejezetten előírja, hogy a vevő kérésére papíralapú másolatot kell biztosítani. Vagyis az „elektronikus nyugta” nem feltétlenül jelenti azt, hogy többé semmilyen körülmények között nincs szükség nyomtatóra vagy papírra.
Mit érdemes tehát tenni?
Ha eddig kézi nyugtatömböt használtunk, alapvetően három irány közül választhatunk:
- megtartjuk a kézi nyugtatömböt, és három naptári napon belül magunk teljesítjük a napi, áfakulcsonkénti NAV-adatszolgáltatást;
- olyan számítógépes nyugtázóprogramra váltunk, amely az adatokat automatikusan továbbítja a NAV-nak;
- vagy – ha a vállalkozásunk számára megfelelő – e-pénztárgépet választunk, ahol a nyugta és az adatszolgáltatás eleve egy rendszerben történik.
A megfelelő megoldás természetesen a vállalkozás működésétől és a kiállított nyugták számától is függ. Napi egy-két nyugta esetén még vállalható lehet a kézi adminisztráció, nagyobb forgalomnál viszont hamar érezhetővé válhat az automatikus megoldás előnye.
A lényeg röviden:
2026 szeptember 1-jétől nem a kézi nyugta szűnik meg, hanem a „NAV számára láthatatlan” nyugta.
A hagyományos nyugtatömb továbbra is használható, de az adatairól már rendszeresen jelenteni kell. A gyakorlat ezért azt valószínűsíti, hogy – ahogyan korábban a kézi számlatömbök – idővel a kézi nyugtatömbök is egyre inkább háttérbe szorulnak majd az automatikus adatszolgáltatást biztosító digitális megoldások mellett.
A cikk a 2026. augusztus 28-án hatályos szabályok és az addig közzétett NAV-, illetve szolgáltatói tájékoztatások alapján készült.
Kérdése van? Keressen minket bizalommal! Könyvelési és adótanácsadó szolgáltatásainkkal segítünk eligazodni az új jogszabályokban és biztosítani ügyfeleinknek az előírásoknak való megfelelést. Igény szerint személyes vagy online tanácsadással is állunk rendelkezésére!
Címkék: